NER-vagyonok Szaúd-Arábiában, gyanús pénzek Csádban, vizsgálat a Webloc megfigyelő eszköz miatt

Az Orbán-rezsim bukásának gyors következményei: azonnali vagyonmentés, szekrényből kidőlő csontvázak, feladatukat hirtelen ellátó állami szervek. VSquare-hírlevél, magyarul.

A VSquare.org visegrádi régiós oknyomozó oldalnak írt angol nyelvű hírlevelemben (friss kiadás itt, feliratkozási link itt) mindig igyekszem olyan értesüléseket megosztani, melyek cikkben még nem szerepeltek, kicsit nemzetközibb vonatkozásúak, és persze hírértékűek. Ezek magyar fordításait a jövőben itt a Substackemen is megosztom.

Orbán oligarchái külföldre menekítik vagyonukat a rendszer szétesése közepette

A Fidesz súlyos veresége és a Tisza párt kétharmados győzelme megrázta az Orbán-rendszer gazdasági hátországát is. Azok, akiknek a legtöbb veszítenivalójuk van — értve ezalatt akár a személyes szabadságukat is — nem várják meg, mit lép az új kormány. Több kormányközeli forrás szerint kulcsfontosságú oligarchák és a rendszer strómanjai kapkodva próbálják kimenteni vagyonukat Magyarországról, mielőtt az új Tisza-kormány befagyasztaná, lefoglalná vagy államosítaná azokat.

A beszámolók szerint magángépekkel készpénzt és más értékeket szállítanak a Közel-Kelet különböző országaiba. Egy ismert kormányközeli szereplő a forrásaim szerint például több százmilliárd forintot utalt vagy fektetett be Szaúd-Arábiában (lásd még korábbi oknyomozásomat Orbán Viktor eltitkolt, rejtélyes szaúdi útjáról). A további célpontok között szerepel az Egyesült Arab Emírségek és más öböl menti államok, valamint — az idősebb generációhoz tartozó NER-esek esetében — Szingapúr és Hongkong. Egy másik társaság, amely az elmúlt időszak egyik legnagyobb szabású korrupciós ügyében érintett, egy kormányzati forrás szerint az Ausztráliába költözést fontolgatja.

A kirajzolódó kép egy pániküzemmódba kapcsolt, széteső rendszert mutat: egy olyan hatalmi struktúrát, amely 16 éven át a politikailag irányított vagyonfelhalmozásra épült, és most kétségbeesetten próbálja elrejteni a vagyon eredetét és hozamát az elszámoltatás elől.

Ugyanakkor a kormányzati forrásaim szerint az új Tisza-kormány a vártnál nagyobb segítséget kaphat a vagyonok felkutatásában: az államigazgatásban és a bűnüldözésben dolgozók közül sokan részleges rálátással rendelkeznek arra, mi történt az Orbán-korszakban, és ők várhatóan együttműködnek majd az új vezetéssel. Ha ez valóban így lesz, az komolyan segítheti azt a várhatóan sok évig tartó folyamatot, amelynek célja az eltulajdonított közpénzek visszaszerzése és a pénzügyi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása lesz.

Érdemes megjegyezni, hogy több közel-keleti ország — például Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek — nem kötött kiadatási egyezményt Magyarországgal. Bár Izraellel létezik ilyen megállapodás, az ország általában nem adja ki könnyen saját állampolgárait — így a magyar–izraeli kettős állampolgárokat sem. Ezek az államok tehát nem csupán a vagyon elrejtése szempontjából lehetnek népszerű célpontok. De kormányzati források azt is hozzátették, hogy amíg a Donald Trump vezette adminisztráció van hatalmon, addig még az Egyesült Államok is menedékként szolgálhat az Orbán-rendszer felső körei számára.

Magyarország csádi missziója gyanús kifizetések nyomát hagyta maga után

Pálinkás Szilveszter százados a Telexnek adott interjújában azt állította, hogy valóban Orbán Gáspár volt a mozgatórugója annak a tervnek, hogy Magyarország 200 katonát vezényeljen Csádba. Emlékeztetőül: Pálinkás szerint Orbán Gáspár azt állította, hogy Isten sugallta neki, hogy meg kell mentenie az afrikai keresztényeket. A miniszterelnök fia továbbá azzal számolt, hogy egy 50 százalékos veszteség — vagyis nagyjából 100 halott katona — elfogadható ár azért, hogy Magyarország harci tapasztalatot szerezzen Csádban.

A miniszterelnök fiának szerepéről a csádi misszióban elsőként írtam a Direkt36-on, a Le Monde-dal közös nyomozásunkban. Még 2024 elején derítettük ki, hogy Orbán fia a misszió előkészítése során több alkalommal is tárgyalt csádi és nigéri tisztviselőkkel, és komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy elrejtse személyazonosságát a kamerák elől. Később a VSquare-en azt is megírtam, hogy Orbán Gáspár irodát kapott a Karmelitában, uránt meg olajat keresne egzotikus országokban, és részt vett édesapja nemzetbiztonsági csapatának felállításában.

Most, a választási vereség után kormányközeli források állítása szerint a csádi akció immár komoly kockázatot jelenthet egyes résztvevők számára — olyan okokból, amelyekről a magyar közvélemény eddig nem értesült. A források beszámolója szerint ugyanis az afrikai misszió előkészítése során magyar eredetű pénzeket költöttek drága ajándékokra (például luxusórákra), sőt, esetenként még készpénzt is adtak befolyásos helyi szereplőknek Csádban és a környező afrikai országokban. Ez a módszer Oroszország és Kína esetében teljesen bevett eszköz az afrikai befolyásszerzésre, egy uniós tagállamtól azonban, khm, erősen vitatható.

Az egyik, az ügyet ismerő forrás azt is állította, hogy a magyar pénzek egy része olyan entitásokon keresztül áramlott, amelyek konkrét titkosszolgálati műveletekhez köthetők. A legsúlyosabb állítás szerint pedig a csádi kiadásokkal kapcsolatos egyes dokumentumokat és bizonyítékokat már az április 12-i választás előtt elkezdték megsemmisíteni — ami arra utal, hogy az érintettek pontosan tudták, milyen következményekkel járhat az elszámoltatás egy új kormány alatt. (A magyar kormány a csádi pénzekkel kapcsolatos megkeresésemre nem reagált.)

Vizsgálatot indít a NAIH a Webloc nevű tömeges megfigyelésre alkalmas izraeli eszköz miatt

A VSquare és a Citizen Lab közös vizsgálata még az április 12-i választás előtt feltárta, hogy a magyar titkosszolgálatok használják a Webloc nevű, tömeges geolokációs megfigyelésre alkalmas rendszert, melyet az izraeli–amerikai Cobwebs Technologies fejlesztett ki. A magyar állam a megfigyelőrendszer licenszeit épp néhány héttel a választás előtt újította meg.

A Webloc úgy működik, hogy okostelefonos alkalmazások által reklámcélból gyűjtött helyadatokat „hasznosítja újra” — emberek százmillióinak mozgását lehet így követni eszközeik egyedi hirdetési azonosítói alapján, tudtuk és beleegyezésük nélkül. A rendszer például lehetővé teszi a titkosszolgálatok számára, hogy ún. földrajzi kerítéseket (geofence) állítsanak fel meghatározott területeken, azaz, ha a Webloc érzékeli a moboltelefonos adatok alapján az eszköz használójának belépését egy területre, akkor arra automatikusan tudnak reagálni (pl. bizalmas találkozókat lehet beazonosítani és megfigyelni).

Eközben a Webloc által megszerzett történeti adatokból pedig rekonstruálni lehet az egyének mozgását, napi rutinját, valamint szinte valós időben össze lehet kapcsolni az egyes valós személyekhez tartozó anonim digitális profilokat, identitásokat akár fizikai helyszínekkel is. (Akit bővebben érdekel a Webloc, a Citizen Lab elemzését mindenképp olvassa el.)

A Weblockal rengeteg probléma van, ezek közül a legnyilvánvalóbb pedig az, hogy mobilos applikációk hirdetési adatait az Európai Unióban tilos lenne így felhasználni. Az EU-ban ugyanis az ilyen jellegű adatfelhasználást titkosszolgálati megfigyelés céljából a General Data Protection Regulation (GDPR) megsértésének tekintik. A GDPR szigorúan szabályozza a mobiltelefonos applikációk által gyűjtött személyes és hirdetési adatok kezelését és megosztását, és rendkívül valószínű, hogy a magyar állam legalább a GDPR-t megsértette akkor, ha a Weblocot valóban be is vetette magyar és az EU-n belüli célpontok ellen.

A magyar adatvédelmi hatóság egy héttel a cikkem megjelenése után reagált, és közölte, hogy lépéseket tesz. Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke megkeresésemre azt válaszolta, hogy a hatóságnak „a sajtóban megjelenteket megelőzően nem volt tudomása a fent említett eszközről és annak a magyar hatóságok általi, feltételezett alkalmazásáról”. Ez azt is jelenti, hogy magyar állami szervek éveken át működtettek egy GDPR-t rendkívül nagy valószínűséggel sértő tömeges megfigyelőrendszert anélkül, hogy arról az ország saját adatvédelmi felügyelete tudott volna.

Péterfalvi megerősítette, hogy a Webloc miatt sem panasz, sem bejelentés nem érkezett korábban a hatósághoz, és bejelentette, hogy a cikkünk alapján „a hatóság hivatalból vizsgálatot indít” a Webloc magyarországi alkalmazásával kapcsolatban. Érdemes megjegyezni, hogy a NAIH reakciója csak napokkal Orbán Viktor és a Fidesz választási veresége után, április 15-én érkezett meg – egy olyan időszakban, amikor más, korábban kormányzati befolyás alatt álló intézmények is hirtelen mintha elkezdték volna ellátni feladataikat.